Rendkívül szomorú post: a diáktüntetés

Volt ez a diáktüntetés dolog pénteken, én nem teljesen tudom hova tenni a dolgot, egyrészt röhejesen kevesen voltak, kit érdekel, hogy 300 leendő pudvás bölcsésznek épp mi a panasza? A másik bajom meg az, hogy egy épkézláb javaslatot se hallottam, csak hogy “fáradtak vagyunk” meg “szar a kormány” meg “nem érdekel a kovalens kötés”. Ezt hívják destruktív kritikának.

Mindenesetre a fejemben az volt, hogy a fiatalok egy értelmesebb/talpraesettebb csoportja próbál valami változást elérni – aztán megláttam a 444-en a résztvevők beküldött leveleit és zokogva-röhögve olvastam végig.

A “cikket” Horváth Bence jegyzi. Nem tudom, hogy gúnyolódni akart szerencsétlen gyerekeken, vagy ő is ezt a szintet képviseli, mindenesetre ugyanabban a formában közölte a leveleket, ahogy megkapta. Nagyon szomorú formában. Szemezgessünk hát.

Egyik levélírónk rögtön kérte, hogy név nélkül idézzük levelét, iskolájának igazgatója ugyanis egy iskolagyűlésen tájékoztatta a diáksereget, hogy következményei lesznek annak, ha valaki megjelenik a tüntetésen.

Ezt persze kérdés nélkül elhisszük egy gyereknek. FYI, ha valaki nem lenne képben, a 444 kollégái minden beíró nevét kicserélik random névre, tehát ezt teljesen felesleges volt leírni. Értjük-értjük, igazi hős.

Olvasónk ennek ellenére elutazott Budapestre, több száz kilométeres távot megtéve:

Több százat, érted? TÖBB SZÁZAT! IGAZI HŐS!

„Ez volt a legelső tüntetés, amin részt vettem, viszont ha a bűvös 31.-i dátumig nem történik semmi, továbbra is jelen leszek az eseményeken.

Gondolom a dátum azért bűvös, mert raktál mögé egy pontot is, amire ott nincs szükség.

 Tegnap ismét egy nemzet állt ki magáért, harcoltunk azért, amit mi jónak látunk.

Látom a matek se megy, kint lehetett kb. háromezer ember, annak a fele öreg bajszos MSZP-s arcnak tűnt, a maradék lehetett gyerek. 1500 “ember” képviseli a nemzetet. Nem csak nagyon buta vagy, de nagyon pofátlan is, hogy az én nevemben hadoválsz.

s hogy miért is történt ez? Mert belefáradtunk. Belefáradtunk abba, hogy d.u. 4-5 órakor érünk haza, és ezután annyi házifeladat van, hogy hajnali 1-2 óráig is kitart. Egy időben e miatt alvászavaraim is voltak”

Mindketten tudjuk, hogy ez hazugság. Ha így lenne, nem ti, hanem a szüleitek tüntetnének, de évek óta. A valóság ezzel szemben az, hogy hazamész és Call of Dutyzol, aztán hajnalig Snapchatezel, aztán meg össze-vissza hazudozol a 444-nek. Ráadásul olyan helyesírással és stilisztikával, hogy bármilyen jóízlésű ember azonnal visszazavarna az általános iskolába.

– írta, majd azzal folytatta, hogy belefáradtak abba is, hogy a jegyek határozzák meg kizárólag az értékelésüket:

Majd a te kedvedért akkor visszahozzák a szomorú/boldog napocskás nyomdát, amit az óvodában tolattatok. Kis pisis.

„Gyerekek vagyunk, nekünk is vannak problémáink, viszont ezt az iskolarendszer nem teszi lehetővé.

A szüleidnek vannak nagyon súlyos problémái szerintem. És a mondat másik fele mit akar jelenteni? Mit nem tesz lehetővé az iskolarendszer? A problémáidat? Hol van az alany a mondatban?

Belefáradtunk, hogy tudnunk kell mindent napra pontos dátumokkal a történelmünkből, hogy olyan matematikai összefüggéseket kell tanulnunk középszinten, amivel soha többet nem találkozunk az életben. Énekre, rajzra, erkölcstanra, és médiára kell bejárnunk ahelyett, hogy ezt az időt az általunk szeretett tárgy tanulásával töltenénk.”

Tudod ki van belefáradva? A kisember, akinek nem adatott meg az a luxus, hogy a szüleik tüntikére szállítgassák őket. Azok az emberek, akik masszív depresszióban élik napjaikat, hogy tudnak-e ennivalót tenni az asztalra másnap. Lehet a te szüleid is ilyenek. Ehhez képest te az Interneten pampogosz, mert nem tetszenek neked dolgok, amik az emberek másik 99 százalékának megfelelnek. Látok valami költői igazságszolgáltatást abban, hogy az ilyen magadfajta elkényeztetett, privilegizált kis köcsögök általában Londonban kötnek ki egy putris étterem hátuljában, mosogatással keresni a napi betevő kokainra valót.

Egy másik olvasónk, Bendegúz fel is szólalt a pénteki tüntetésen:

„Ez volt életem első tüntetése. Nagyon izgultam, mert felszólalhattam az eseményen. Remegő kezekkel és lábakkal állni a színpadon és ezt a tüntetők is látják, de olyan szeretetet, energiát és együttérzést, amit tőlük kaptam kívánok mindenkinek.

Az ugye tiszta, hogy az utolsó mondatnak a szó szoros értelmében semmi értelme nincs? Hihetetlen, egy funkcionális írástudatlant állítottak ki beszédet tartani ezek a félkegyelműek?

Külön kiemelném, hogy hála a jó égnek semmi baj nem történt és az emberek is olyan magatartásról tettek tanúbizonyságot, amiről még a kormánymédia se tudja azt mondani, hogy balhé lett volna. Jó hangulatban kezdődött és reményteli volt.

Kevesebben voltatok, mint egy szektás devizahiteles tüntetésen, plusz mégis ki balhézott volna? Gondolom vállveregetést vársz, hogy nem gyújtogattatok autókat, mi?

A legjobb pillanat számomra, mikor az alkotmányutcában kigyúltak a telefonok fényei, ami számomra az volt, hogy a remény apró fénysugarai töltötték meg és világították meg az alkotmány utcát és győzték le a “sötétséget” (a sötétségnek szimbólikus jelentése van). 

Fasza, hadd tippeljek, négy feletti átlaggal fogsz érettségizni valami külvidéki középszerű gimnáziumban, aztán mész a Corvinusra turizmus-vendéglátásra, igaz? Mennyi az egy hónapra eső Coelho-idézetek száma a Facebook feededen? Az ugye megvan, hogy az “alkotmányutcában” külön írandó? Hamburgerhúst hogy forgatod?

Igaz én olykor kissé maradi vagyok és az égő öngyújtómat tartottam először a magasba, csak a szél miatt váltottam telefonra.”

Mit keres egy gyereknél öngyújtó? Ah, elfelejtettem, szabad szellemű a kis snowflake, Guns n Roses poloban, fekete chokerrel, Converse All Starral.

Tíria egy osztálytársával 150 kilométert utazott, hogy ott lehessen pénteken.

„Az egyik osztálytársammal 150 kilométert utaztunk, azért, hogy részt vehessünk a tüntetésen.

Gratulálok, igazi hős vagy. Horváth kollégának is gratulálok a névválasztáshoz.

Szerintem nagyon jó a cél, a megmozdulás, hogy végre van valami. 

= halálra unja magát a putri zsákfalujában, és különben is, az egyik srác, akinek Air Maxe van is megy, láttam a Snapchaten. Szóval végre van valami.

A felszólalások minden szavával csak egyetérteni tudok, bár valahol kiábrándító, hogy mi diákok vagyunk azok, akik képesek átlátni a helyzetet és megoldásokat találni a problémákra, míg a kormányban csücsülő emberek, akiknek ez a feladatuk lenne, nem.

MINDEN részével egyetértek a felszólalásoknak, bár nagy részét nem értettem, mert sz*r volt a hangosítás és elég komplikált szavakat használtak. De az egyik srácon sárgás kabát volt, az ütött. Na mindegy, a lényeg, hogy a politikusok sz*rt se csinálnak, de mi majd megoldjuk az ország problémáit.

A transzparensek zseniálisan foglalták össze egy-egy probléma lényegét, mi magyarok már csak ilyen frappánsak vagyunk.

A transzparensek zseniálisan foglalták össze egy-egy probléma lényegét, bár amelyiken csak szöveg volt azokat annyira nem értettem, de volt pár tök jó rajzt is!!

Egyébként hiába volt hatalmas a tömeg, ennél kulturáltabban nem is lehetne tüntetni, viszont ez sajnos még nem elég. 

Kis hülyének meg kellene mutatni, hogy hányan voltunk az operánál 2012-ben. Az tömeg volt, ez nem.

Nemcsak hogy kell, de szinte törvényszerű is, hogy ennél radikálisabb lesz a helyzet. Ugyanis baj nem csak az oktatással van ebben az országban, hanem minden mással is.”

Tehát vállveregetést kér az elején, hogy utazgat, utána pedig azzal fenyegetőzik, hogy autókat fognak borogatni. Zseniális. Minek is cifrázzam, amikor az angol nyelv megalkotta már a megfelelő szót erre:

Ahogy így végigfutok az egészen, nem akarom elhinni, hogy ennyire buta kis taplókat nevel ki az ország, az az igazság, hogy ha nem Horváth kolléga írta az emaileket, akkor tényleg nagyon nagy baj van a hazai oktatással. Írástudatlan, szemtelen, semmirekellő kis hülyék, iPhone X-el; sehol egy érv, sehol egy sikeresen megfogalmazott összetett mondat. Siralmas.